Az óvodai beszoktatás lélektana

Az óvoda-kezdés nem csupán a gyermekek számára jelent jelentős változást, szüleik is izgalommal és sokszor félelemmel tekintenek a kicsik számára ismeretlen helyzetet hozó közeg felé.

A beszoktatás folyamata

A beszoktatás első és második napján a gyerekek szüleikkel együtt vesznek részt. Ez a két fél nap a következőképpen épül fel: a gyerekek szüleikkel együtt 8 óra körül érkeznek az óvodába, ahol 8-9 óra között kerül sor a reggelire. A délelőtt folyamán a kicsik szüleikkel együtt egy rövid, közös játékban vesznek részt, majd a szülők rövid időre egyedül hagyják gyermekeiket az óvodában. 12-kor kerül sor az ebédelésre, amelyen már ismét a szülőkkel közösen történik, ezt követően az óvodai első napjaikat "taposó" apróságok hazatérnek, nem várják meg a délutáni alvást.

A harmadik naptól a gyerekek már szüleik nélkül töltik napjaikat az óvodában, ekkor már ott is alszanak.

A fenti folyamat rövidnek tűnhet sokak számára. Többen szívesen követnék személyesen gyermekük első óvodai napjait akár heteken keresztül is, de a tapasztalatok szerint nem szerencsés, ha elhúzódik a beszoktatás folyamata, mert az nehezebbé teszi a gyerek számára a leválást. Fontos megjegyezni, hogy sok szülő nem is tudná megoldani a hosszasabb beszoktatást, a bölcsődéből érkezett gyerekek pedig már egyébként is ismerik a közösségi létformát és annak szabályait.

Szülő és óvoda kapcsolata

A beszoktatás időszakában az óvónők igyekeznek a szülők által elmondottak alapján minél részletesebben megismerni a gyerekek jellemzőit, személyiségjegyeit, szokásait. A kicsik és a szülők nevelési elveinek megismerésére a személyes beszélgetések mellett egy kérdőív is szolgál. A szülők nyitottságán és őszinteségén múlik, hogy az óvoda reális, használható képet tud-e alkotni a gyermek minél célzottabb gondozása, nevelése érdekében.

A szülők tájékoztatása a gondozók részéről folyamatos, az első időszakban a napi szintű rövid (néhány mondatos) visszajelzések leginkább a kicsik szükségleteivel kapcsolatosak (evés, ivás, jelzett, nem jelzett stb.). Később a hangsúly már sokkal inkább az óvodai élettel kapcsolatos információkon van például, hogy milyen játékokban vesz részt a gyermek, hogyan viselkedik a konfliktusokban, mit lehet megfigyelni egyes készségeit illetően.

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben a gyerek-felnőtt kapcsolatot illetően

-köszönjön a felnőtteknek érkezéskor és távozáskor,

-használja az olyan "varázsszavakat", mint például "kérem szépen",

-ismerje óvó nénijének és dadusainak a nevét,

-merjen segítséget kérni a felnőttektől, forduljon bizalommal hozzájuk,

-válaszoljon a feltett kérdésekre.

Óvodai elvárások egy kiscsoportossal szemben a gyerek önmagára vonatkozó ismereteit illetően

-jelezze fizikai és érzelmi szükségleteit,

-ismeretekkel kell rendelkeznie szűkebb környezetéről, családjáról (ismerje saját, szülei és testvére(i) nevét, kérdésekre válaszolva el tudja mesélni például, -hogy mivel töltötte a hétvégét, mit szeret enni stb.),

-tisztában kell lennie a vele kapcsolatos dolgokkal (pl. ki jön érte az óvodába, mi a jele a csoportban, melyik az ő ruhája, melyik csoportba jár, milyen játékot vitt be a csoportba).